Magyarországon a KSH adatai szerint körülbelül 1,7 millió vállalkozás tevékenykedik, amelyből nagyjából 600.000 a társas vállalkozások száma. Valódi új társas vállalkozást évente 30 ezres nagyságrendben alapítanak, és hozzávetőlegesen ugyanennyi társas vállalkozás szűnik is meg évente.

Az ágazati megoszlás tekintetében az új vállalkozások jelentős része, 25 %-a kereskedelmi jellegű tevékenységet folytat. Figyelemre méltó viszont az, hogy a második helyen, 10 % körüli értékkel szerepelnek a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató vállalkozások. A többi terület, nagyjából egyenletes eloszlással néhány százalékos nagyságrendben szerepel. Hol keressük közöttük a magyar startupokat?

A startup kifejezés beépült a magyar nyelvbe, nem nagyon tudunk megfelelően tömör, és kifejező fordítással előállni, amely pontosan tükrözné a startup valódi jelentését. A műszaki emberek szeretik a pontos definíciókat, így nézzünk ennek is a mélyére. Az sejthető, hogy nem pusztán az új, induló vállalkozásokról van szó, mert azt láthattuk a fenti számokból, hogy abból van elég sok, viszont sikeres magyar startupról jóval kevesebbet hallunk. A startup többlete egy induló vállalkozáshoz képest a céljaiban lelhető fel. Olyan cégről van szó, amely az innovatív termékével, vagy üzleti modelljével a nemzetközi piacokon való megjelenést célozta meg, és megvan benne a növekedési potenciál ahhoz, hogy ezt a célt el is érje. A szűkebb helyhez kötött bolt, fodrászat, autószerelő műhely, és hasonló jellegű vállalkozások, még ha újonnan jönnek is létre, nem tekinthetők startupnak. De ha a bolt egy olyan üzleti modellt alkalmaz, amin keresztül, az internetes vásárlás valamilyen formájával a vevőkörét is ki tudja terjeszteni nemzetközi szintre, és komoly növekedést tud felmutatni, máris a startupok közé sorolható.

Ugyanakkor nem véletlen, hogy a startupok nagy része műszaki területen jön létre, mert e többlet célok elérése (új üzleti modell, nemzetközi értékesítés, ezáltal magas növekedés) egy technológiai hátterű cég számára sokkal magától értetődőbb lehet. Nagyon sok olyan cég indul el, amelyek az informatikát használják a (jellemzően szolgáltatási) területük üzleti modelljének forradalmasítására. A „sharing economy”, a megosztáson alapuló gazdaság első hulláma után, ahol a legismertebb képviselők az Uber, az Airbnb vagy a TaskRabbit, sorban jönnek létre az olyan vállalkozások, amelyek a megosztásban résztvevő partnerek megbízhatóságát próbálják ellenőrizni, vagy a privát szféra védelmét biztosítják. Sokakat foglalkoztat az idősek gondozása, az elosztóláncok lerövidítése, a fenntarthatóság és a zöld közlekedés kérdése. Ritkábban ugyan, de azért vannak kivételek is, például az építőipari alapanyagok, beton technológiák területéről jelentek meg olyan startupok, amelyek magyar háttérrel próbálnak nemzetközi sikert elérni. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a nemzetközi nagyvállalatok fejlesztői részlegei is dolgoznak, sőt, hatalmas forrásokat fordítanak termékeik megújítására. Ezek a változtatások általában inkább evolúciós, és nem revolúciós jellegűek, de óriási előnyük az, hogy már ismert a márkájuk, megvan a bejáratott ügyfélkörük, így az új termékek megismertetése és elfogadtatása a vásárlókkal nem jár olyan küzdelemmel, mint egy startup esetében. Az elmúlt időszakból érdekes jelenség az is, hogy a multinacionális cégek, érzékelve az iparágukban várható forradalom előszelét, saját startup létrehozásával, kiszervezésével próbálják megteremteni a revolúciós képességet a maguk számára is. Inkább a saját cégük vezesse az iparági forradalmat, mintsem más csinálja meg azt.

A Brexit várható hatásait vizsgáló elemzések között felmerült annak a lehetősége is, hogy London elveszíti startup központ jellegét. Leegyszerűsítve a dolgokat ez annak tudható be, hogy a startupokba való befektetés általában spekulatív döntés, ami jelentős bizonytalanságot hordoz. Ha maga a környezet is bizonytalan, akkor a befektető nem fog felvállalni több kockázatot, és tovább áll onnan. Budapest akár élhet is ezzel a lehetőséggel. Általános az a vélemény, hogy itthon a kreatív ötletekből nincs hiány, és ha ehhez kapcsolódik egy stabil, kiszámítható környezet, ez már együtt meg tudja teremteni az előre lépést a startup központtá válás felé. Viszont gyors cselekvésre van szükség, mert London szerepének átvételére jelentkezőkből van bőven. Dublin kifejezetten köszönetet mondott Londonnak a döntésükért, de Amszterdam, Berlin és Stockholm is hasonló terveket sző. Fontos ezért itthon a startup kultúra terjesztése, ami a fenti definíció szerint nemcsak a vállalkozási kedv fejlesztésében keresendő, hanem az ambiciózus célok megfogalmazásában, a növekedésre, a jobbra, a tökéletesebbre való nyitottságban, és igényben. Arra is nagy szükség van, hogy ez szemlélet ne csak Budapesten alakuljon ki, hanem más vidéki városokban is.

Drukkoljunk annak, hogy a startup kultusz megteremtése mellett a startup kultúra is széles körben terjedjen el itthon, és így a startupok világa magyar sikerektől legyen hangos, ezzel is Budapestre, és Magyarországra irányítva a világ figyelmét.

Szerző: Bodnár Balázs, az evopro systems engineering Kft. ügyvezetője.

A cikk megjelent a Mérnök Újság 23. évf. 7-8. számában.