Sem a középiskolában, sem az egyetemen nem úgy jellemeztem volna magamat, mint akinek határozott, rendíthetetlen és pontos elképzelése van arról, hogy mi az a munka, amivel életem hátralevő részét szerettem volna tölteni. Mindig is ott motoszkált bennem a kíváncsiság, a „próbáljuk ki ezt is” érzés. Egy mérnök - különösen egy mechatronikai mérnök - számtalan új kihívással, megoldandó feladattal, addig nem látott akadállyal néz szembe időről időre. Ráadásul akkoriban ez egy nagyon új területnek számított nem csak hazánkban, hanem az egész világon (az oktatásban pedig különösen). Ez a két döntő motiváló erő volt, hogy ezt, az akkor még nem is kicsit rögösnek ígérkező szakmát választottam.

Az egyetem utolsó éveiben több társamhoz hasonlóan én is gyakornoki helyet kerestem magamnak, ahol az ipari tapasztalatszerzés mellett a diplomamunkámat is megírhatom. Eltökélt szándékom volt, hogy olyan területen, olyan cégnél próbáljam ki magam, ahol a lehető legnagyobb rálátásom van az iparban folyó munkára, hogy könnyebben eldönthessem pontosan mi is az az irány, amivel a későbbiekben foglalkozni szeretnék. Ebben partnerre találtam az evoproban, ugyanis a vállalat több iparágban is jelen van, nagy kompetenciával rendelkezik számtalan területen. Most már néhány évnyi munkaviszony után kijelenthetem, hogy lehetőségük van a munkatársaknak arra – persze racionális keretek között -, hogy akár igény szerint több területen is kipróbálhassák magukat. Fontos megemlíteni, hogy itt az elcsépelt szöveg ellenére tényleg egy fiatal csapat része lehet az ember, ahol támogatják a kreativitást.

A diploma megszerzése után maradtam az evopro kötelékében. Nem sokkal a munkaszerződésem aláírása után egy angliai motorgyár és –szerelde beüzemelésében vettem részt, mint beüzemelő mérnök. Ezt követően közel két évig egy németországi prémium autógyár karosszériagyártósorának modellfrissítésében vállaltam szerepet elsősorban, mint robotprogramozó. Ezen időszakok alatt rengeteg ipari szabványt, megoldást, technológiát ismertem meg, sok kapcsolatra, látásmódra tettem szert. Jelenleg párhuzamosan több projektben is részt veszek. Korábbi állomáshelyemre a Daimler sindelfingeni gyárába még visszatérek hosszabb-rövidebb időkre, mint robotprogramozó erősíteni a kinti csapatunkat. Másik nagy feladatom több egyedi tervezésű automatizált összeszerelősor szoftveres feladatainak ellátása, kezdve a vezérlési architektúra felépítésétől egészen a PLC programozáson át a végső beüzemelésig.

Büszkeséggel tölt el, ha arra gondolok, hogy - természetesen a családom támogatása mellett -, nem csak a munkában, hanem az élet szinte minden területén a legtöbbet magamnak és a kemény munkának, az erőfeszítéseimnek köszönhetek. Eddig több alkalommal kerültem kisebb-nagyobb mértékben mélyvízbe és úgy érzem mindenhol megálltam a helyem. Jó érzés azzal a tudattal munkába indulni, hogy számítanak rád a kollégák/vezetők, hogy egy értékes csapat láncszeme vagy. A jövőben további tapasztalatokra szeretnék szert tenni az eddigiektől eltérő területen is, amiben remek partner az evopro, jelenleg is egy a számomra új, harmadik területtel foglalkozom. Távlati célként lebeg a szemem előtt, hogy a lehető legszélesebb spektrumban ismerjek meg egy adott iparágat, ezáltal akár a legkomplexebb feladatokat is bátran, biztos tudással oldhassam meg.